Magyar Katonazene Napja 2017.

Évezredekkel ezelőtt kötettett az a „frigy”, amelyben a hadsereg és a zene talált egymásra, és további történelmi fejlődésük során elválaszthatatlanul összefonódott.

A katonai célra felhasznált zene históriája már történelmi távlatokban is jelentős, hiszen a hadi-zenei tevékenység több ezer évre ad nekünk rálátást arra a hivatásra, amely igazán jól kutatható és behatárolható tevékenysége a reguláris, (sorozott) hadsereg megjelenésekor vette kezdetét. Az állandó szervezett haderő létrehozása – egyenruha, egységes fegyverzet, vezényszó és szabályzat, valamint a laktanyák építése – hozta létre a katonazene mindennapi felhasználásának szükségességét, és alakította ki a tábori és szolgálati jelek szerteágazó zenei rendszerét.

A Magyar Honvédség keretein belül 1896-ban állították fel a katonazenekarokat, és teremtették meg a magyar katonazenei szakma működésének alapjait, amikor honvédelmi törvényben rendelkeztek a zenekarok szervezeti, pénzügyi és kiképzési hátteréről. E történelmi korszak a magyar katonazene legjelentősebb időszaka is egyben, hiszen a zenekarok a magas szakmai és zenei kompetenciájával a hadi kultúra és a magyar kulturális élet meghatározó szereplőjévé váltak. A katonazenekarok művészeti tevékenysége, a kezdetektől fogva mindig is élen járt a hadsereg arculatának megformálásában, valamint a polgári lakossággal való harmonikus szellemi és kulturális kapcsolatok kiépítésében.

Egy korabeli szaklap jól példázza a századforduló katonazenéjének társadalomformáló erejét, amikor azt írja, hogy – „Az ezredek zenekarok nélkül, lehet mondani ridegek, kedélytelenek. Ez különösen észlelhető ama ezredeknél, melyek vidéki, kisebb városokban vannak elhelyezve, hol a katonai élet van hivatva a helynek némi társadalmi pezsgést kölcsönözni, s az embereket az egyformaságból kiemelni. S e szórakozást semmi sem adhatja úgy meg, mint a zene.”

Szakmai besorolásában ez a hivatás látszólag két különböző szakmai erény, eltérő egyéniség, temperamentum ellentmondásaként jelenik meg, mégis egymástól elválaszthatatlanná váltak az évszázadok során és vált szerethető és közkedvelt tisztséggé a hadsereg minden megnyilvánulásaiban. A zenekarok muzsikusai a feszes kiállású katona és az elhivatott művész ötvözete, akinek az elvárt katonai és alaki feladatok mellett a kultúra benne a zeneművészet minél szélesebb körben történő terjesztése a fő célja. Mindezt hitelesen csak úgy valósíthatja meg, ha a legmagasabb szinten tudja magát képezni és önmagát szinten tartani. Mindezen kívül, ha a szükség úgy hozza, akkor a katonazenész mindenhol a legjavát képes adni emberségének, tettrekészségének a haza és a magyar családok védelmében, amikor az árvíz vagy a migrációs határhelyzet idején az ország különböző szegletére vezénylik.

A fegyvernemi nap alkalmából köszöntsük a katonazenészeket és a zenekarokat, amely sajátos és értékes „fegyverneme” a magyar haderőnek. A zenekarok személyi állománya kiválóan képzett, magasan kvalifikált tiszt és altiszt muzsikusokból áll, akik elhivatottan a zene eszközével állnak a haza szolgálatában. Zenei munkásságuk meghatározza a Magyar Honvédség ünnepeit és hétköznapjait. A katonai és nemzeti ünnepségek zenei kiszolgálásának alkalmával, valamint a katonai és a magyar zenei hagyományok ápolásakor mindig kiemelt cél és nemes küldetés a haderő minél szélesebb körben történő népszerűsítése és bemutatása.

A katonazenész fegyvernem egy sajátos, ugyanakkor nélkülözhetetlen része a haderőnek, amely értékteremtő szerepe vitathatatlan. Hinnünk kell abban, hogy Magyarország és annak, haderejének közös akaratából fenntartott zenekarok működésével az ország kultúrája és a katonai hagyományok sokat gazdagodik.

Álljon itt egy idézet Kodály Zoltántól mottóul: „Lehet élni zene nélkül is. A sivatagon át is vezet út. De mi (…) azt akarjuk, hogy az ember ne úgy járja végig élete útját, mintha sivatagon menne át, hanem virágos réteken.”

Általában az ünnepek a múltra való emlékezés a jelenben, de egyben egy reménnyel teli fohász a jövő felé azzal az üzenettel, hogy egy közösségnek van hite a jövőben. A katonazenei fegyvernemi nap is arra a nemes célra hivatott, hogy egy közösség alkotó és megőrző erőt teremtsen saját számára. Amikor az ünnepség kereteiben a szakma megemlékezik az elődökről, akkor a jelen katonazenészei fejet hajtanak az elmúlt évszázadok magyar katonazenéje előtt is.

Sárosi Péter százados, zenekarvezető

Belépés csak a meghívóval rendelkező személyek számára!

facebook   twitter   email